Az új esztendő beköszöntével sokan tesznek újévi fogadalmat, melynek tárgya gyakran a több mozgás és az egészségesebb életmód. Ezekhez azonban hozzátartozik az is, hogy oda kell figyelünk testünk jelzéseire, hiszen a visszatérő, akár kisebb panaszok is az előjelei lehetnek olyan egészségügyi problémák kialakulásának, melyek kezelés nélkül súlyosabb, szakorvosi kezelést igénylő rendellenességekké válhatnak.
A fruktózfelszívódási zavarként, fruktózmalabszorpcióként, illetve fruktózérzékenységként is ismert fruktózintolerancia akkor fordul elő, amikor a belek felszínén lévő sejtek nem képesek hatékonyan lebontani a táplálékból bevitt fruktózt. Maga a fruktóz egy monoszacharidként ismert egyszerű cukor, melyet többnyire gyümölcsök és zöldségek fogyasztása által viszünk be a szervezetünkbe. Olyan természetes édesítőszerekben is megtalálható, mint például a méz és az agave nektár, illetve számos olyan feldolgozott élelmiszerben (akár feldolgozott húsokban) is előfordul, amelyek cukrot tartalmaznak.
A készételekhez hozzáadott magas fruktóztartalmú kukoricaszirup és más olcsó édesítőszerek népszerűségével a fruktóz fogyasztása 1970 és 1990 között több, mint 1000 százalékkal nőtt. Tudósok szerint ez a fogyasztásbeli növekedés lehet az egyik oka annak, hogy egyre többen szenvednek fruktózintoleranciában.
Ha fruktózt tartalmazó ételek és italok fogyasztását követően akár enyhe emésztési zavarokat tapasztalunk, akkor előfordulhat, hogy fruktózintoleranciától szenvedünk. Lássuk, hogyan ismerhető fel a fruktózintolerancia, mi állhat a hátterében, illetve mit kell tudnunk a kezeléséről!
A fruktózintolerancia kialakulásának lehetséges okai
A meglehetősen gyakori fruktózintolerancia világszerte átlagosan 3-ból 1 embert érint. Az enterocitákban (a belekben lévő sejtekben) található fruktózhordozók feladata az, hogy a táplálékból bevitt fruktózt a megfelelő helyre irányítsák annak feldolgozása és megfelelő felszívódása érdekében. Ezen kulcsfontosságú hordozóanyagok hiánya esetén a fruktóz rendellenesen felhalmozódhat a vastagbélben, így különböző bélrendszeri problémákat okozhat.
A hazánkban is gyakori fruktózfelszívódási zavar hátterében számos ok állhat, ilyenek például az alábbiak:
- a rossz és jó baktériumok felborult egyensúlya a bélben
- a finomított cukrok és feldolgozott élelmiszerek gyakori és nagy mennyiségben történő bevitele
- a már meglévő emésztési- és bélproblémák, mint például az irritábilis bél szindróma (IBS)
- gyulladások
- stressz
A fruktózintolerancia leggyakoribb tünetei
A fruktózintolerancia tünetei, illetve azok gyakorisága és súlyossága egyénenként változhat, ám az alábbiak a legjellemzőbbek:
- hányinger
- puffadás
- bélgázok
- hasi fájdalom
- hasmenés
- hányás
- krónikus fáradtság
- bizonyos létfontosságú tápanyagok, például a vas felszívódási zavara
Azt is érdemes megjegyezni, hogy klinikai vizsgálatok szerint a fruktózfelszívódási zavar a hangulati rendellenességekkel, köztük a depresszióval is összefüggésben állhat. Egy tanulmány kimutatta, hogy a fruktózfelszívódási zavar a triptofán nevű aminosav alacsonyabb szintjével jár együtt, ami bizonyítottan nagy szerepet játszik a sokakat érintő depresszió tüneteinek kialakulásában is.
A fruktózintolerancia kialakulásának jellemző kockázati tényezői
Bizonyos, már meglévő betegségek növelhetik a fruktózfelszívódási zavar kialakulásának kockázatát. Ezek közé tartozik például az irritábilis bél szindróma (IBS), a Crohn-betegség, a vastagbélgyulladás, vagy a cöliákia. A vizsgálatok jelenlegi állása szerint azonban nem világos, hogy egyes esetekben az egyik okozhatja-e másikat.
Egy 209 IBS-ben szenvedő beteg részvételével végzett tanulmány, mely során a vizsgált felnőttek körülbelül egyharmada az IBS mellett fruktózintoleranciától is szenvedett az alábbiakról számolt be. Azok a betegek, akik korlátozott mennyiségben fogyasztottak fruktózt, a tünetek jelentős javulását tapasztalták.
Ha gluténérzékenység esetén, a gluténmentes diéta követése ellenére még mindig tapasztalunk tüneteket, előfordulhat, hogy a fruktózintolerancia (illetve az is) állhat azok háttérben. Továbbá, ha tartósan fennálló, vagy gyakran visszatérő súlyos emésztési- és bélrendszeri panaszoktól szenvedünk, érdemes szakemberhez fordulni, hiszen ezek a fruktózintolerancia jelei is lehetnek.
Hogyan állapítható meg, hogy fruktózintoleranciától szenvedünk?
Orvosi vizsgálat
A pontos eljárást illetően természetesen szakorvosunk tud megfelelő információval ellátni minket, ám általánosságban az alábbiakra számíthatunk. Az orvosok gyakran alkalmaznak hidrogénkilégzési tesztet, amelyet a fruktóz emésztésével kapcsolatos problémák hatékony diagnosztizálására használnak. Ez egy egyszerű eljárás, amelyhez még vért sem kell adnunk. Egy ilyen teszt előtt korlátoznunk kell a szénhidrátbevitelünket a vizsgálat napja előtti este, illetve a vizsgálat reggelén koplalnunk kell.
Az eljárás során magas fruktóztartalmú oldatot adnak inni, majd 20-30 percenként körülbelül három órán át elemzik a leheletet. Amikor a fruktóz nem szívódik fel, a belekben a normálisnál nagyobb mennyiségű hidrogén termelődik. Ebből kifolyólag a kilégzéses teszt a lehelet hidrogéntartalmából képes kimutatni, hogy a szervezetünk mennyire hatékonyan képes felszívni a bevitt fruktózt.
A fruktóz teljes elhagyása
A fruktóz étrendünkből való teljes eltávolítása egy másik módja annak, hogy megtudjuk, fruktózfelszívódási zavarral küzdünk-e. Ilyenkor érdemes egy regisztrált dietetikus segítségét igénybe venni, aki kidolgozhat egy személyre szabott tervet a fruktózt tartalmazó élelmiszerek hatékony eltávolítására, és figyelemmel kísérheti a tünetek változását, illetve esetleges megszűnését, mely utóbbi igazolhatja a fennálló fruktózintoleranciát.
Étkezési napló
Különböző emberek eltérően tolerálják a fruktózt. Néhányuk esetében a tünetek súlyosabbak lehetnek, míg mások enyhébb kellemetlenségeket tapasztalnak. Az étkezési napló vezetése segíthet nyomon követni az elfogyasztott ételeket és az azok által kiváltott esetleges tüneteket, azok milyenségét, fokát és gyakoriságát, sőt ezzel szakorvosunk és dietetikusunk munkáját is megkönnyíthetjük.
A fruktózintolerancia hatékony kezelése - út a tünetmentesség felé
A fruktózfelszívódási zavar kezelése általában magában foglalja a cukor, köztük a cukortartalmú ételek és italok eltávolítását, mint például, de nem kizárólag:
- cukor, kókuszcukor
- méz, agave, juharszirup és más szirupok
- szénsavas, cukrozott üdítők
- bizonyos gyümölcsök, például a friss és az aszalt szilva, a körte, a cseresznye, az őszibarack, az alma, és a görögdinnye
- magas cukortartalmú gyümölcslevek
- gabona- és müzliszeletek
- édes desszertek, mint például cukorkák, jégkrémek, torták, és fruktózalapú édesítőszert tartalmazó sütemények
Sajnos a késztermékek összetevőinek listáján a cukor és a fruktóz számos más néven is előfordulhat. Az alábbi összetevőket ajánlott kerülnünk:
- magas fruktóztartalmú kukoricaszirup
- agave nektár
- méz
- cukorrépa
- cukornád
- szőlőcukor
- gyümölcscukor
- fruktóz
- kristályos fruktóz
- szacharóz
- diszacharid
- glükóz
- dextróz
- szorbit
- fruktooligoszacharidok
- cukoralkoholok, mint például a xilit vagy az eritrit
Fontos megjegyezni, hogy egyes esetekben a fruktózfelszívódási zavarban szenvedők a búzában, az articsókában, a spárgában és a hagymában is megtalálható fruktánok fogyasztása esetén szintén kellemetlen tüneteket tapasztalnak.
Mit tehetünk a tünetek enyhítésére?
Az egyik leggyakrabban alkalmazott étrend a hazánkban is egyre népszerűbb FODMAP diéta. Ez olyan ételeket tartalmaz, amelyek a legtöbb ember számára általában könnyebben emészthetők, és amelyek fogyasztásával nagy valószínűséggel elkerülhetőek, vagy legalább enyhíthetőek az ételintoleranciákra jellemző gyakori tünetek. Ez a diéta hasznos lehet mind a megelőzés, mind pedig a fruktózintolerancia okozta emésztési problémák kezelése esetén, így érdemes orvosunkkal konzultálni lehetséges alkalmazását illetően.
Akár enyhe, akár súlyos panaszokról van szó, a fruktózeltávolító diéta vagy a FODMAP diéta sokak számára hasznos lehet. Utóbbi során képzett szakorvosi vagy dietetikusi felügyelettel négy-hat hétig követjük a személyreszabott diétát, majd a különböző fruktóztartalmú élelmiszereket fokozatosan újra az étrendünkbe iktathatjuk.
A magas cukor- és fruktóztartalmú ételek mellőzése kulcsfontosságú fruktózintolerancia esetén. A gyulladáscsökkentő, gyógyulást elősegítő, gyomor- és bélrendszert kímélő ételek és italok, mint például a prebiotikumokban gazdag fermentált ételek, a gyömbér, a kurkuma, vagy az aloe vera (és annak leve) fogyasztása szintén jelentős javulást hozhat. Természetesen fokozott hatékonyságú, komplex étrend-kiegészítőt is igénybe vehetünk, mint például a Mannavita Enzima+ kapszula, mely olyan jótékony összetevőket tartalmaz, mint például az imént említett gyömbér, a kurkuma aktív hatóanyaga, a kurkumin, a Betain HCL, vagy az almaecet. Az emésztőenzimeket és gyógynövényeket is tartalmazó Enzima+ alkalmazásával gondoskodhatunk a fruktózintolerancia és más ételintoleranciák olyan tüneteinek csillapításáról, mint például a puffadás vagy a hasmenés, miközben természetesen és hatékonyan javíthatjuk emésztésünket és óvhatjuk bélrendszerünk egészségét.
A fenti információk tájékoztató jellegűek! Fruktózintolerancia gyanúja esetén, meghatározó életmódbeli változások, illetve új étrend-kiegészítő alkalmazása előtt konzultáljunk képzett szakorvossal vagy dietetikussal!
Források:
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12818280/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24357350/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27774805/
https://www.foodintol.com/fructose-intolerance
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23574302/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29552600/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23701141/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31617133/
https://academic.oup.com/ajcn/article/79/4/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21793722/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11336160/
