Mi az a krónikusfáradtság-szindróma?
A myalgiás enkefalomielitisz, illetve szisztémás megerőltetési intolerancia néven is ismert krónikusfáradtság-szindróma (CFS) egy meglehetősen gyakori, ám nehezen felismerhető, és sajnálatos módon a legtöbb esetben nem is diagnosztizált, súlyos betegség. A krónikusfáradtság-szindrómát általában fáradtság, gondolkodási nehézségek, és a test különböző területein fellépő fájdalmak jellemzik, ám ezeken kívül más, rendkívül változatos tüneteket is eredményezhet. A betegségre jellemző súlyos, legalább hat hónapja fennálló fáradtság elegendő pihenés és jó minőségű alvás ellenére sem enyhül, ráadásul idővel rosszabbodhat is.
Bár leggyakrabban 40 és 50 év közötti nőknél fordul elő, a krónikusfáradtság-szindróma szinte bárkinél jelentkezhet. A tudomány jelenlegi állása szerint a krónikusfáradtság-szindróma kialakulhat vírusos és bakteriális fertőzés, pszichológiai stressz, illetve több más egészségi és életviteli tényező, vagy azok kombinációja következtében. Ezért, illetve a tünetek milyenségében, súlyosságában és gyakoriságában megfigyelhető eltérések miatt a betegséget nehéz diagnosztizálni, ráadásul mivel nincsenek pontosan meghatározott tesztek, a tartós fáradtság mögött meghúzódó egyéb állapotok szintén késleltethetik és megnehezíthetik a kezelést.
A CFS világszerte milliókat érint. Az ebben a betegségben szenvedőknek több, mint a 90%-a nem diagnosztizált, vagy nem kap megfelelő ellátást. Ugyan a betegségre jelenleg nincs gyógymód, a megfelelő, mihamarabb megkezdett kezeléssel jelentősen enyhíthetők a tünetek, és így javítható az életminőség.
A krónikusfáradtság-szindróma egyes kockázati tényezői és kialakulásának lehetséges okai
Ugyan a krónikusfáradtság-szindróma kialakulásának oka egyelőre ismeretlen, vizsgálatok szerint a következő életviteli és egészségi tényezők növelhetik a kockázatát, illetve hozzájárulhatnak a kialakulásához:
- nem - nőket gyakrabban diagnosztizálnak, mint férfiakat (ám vegyük figyelembe, hogy ennek az is lehet az oka, hogy a nők hajlamosabbak orvoshoz fordulni, mint a férfiak)
- életkor - beszámolók szerint 40 és 50 év közöttieknél gyakrabban alakulhat ki a betegség
- tartósan legyengült immunrendszer
- a hormonális egyensúly zavarai
- egyes vírusok, mint például az Epstein-Barr vírus, a rubeola vírus, a Ross River vírus, vagy a humán herpeszvírus-6 okozta fertőzések által kiváltott változások a szervezetben
- egyes baktériumok, mint például Coxiella burnetii vagy Mycoplasma pneumoniae okozta fertőzések által kiváltott változások a szervezetben
- stressz
- egyes allergiák és intoleranciák
- öröklött tényezők, potenciális genetikai hajlam
- bizonyos környezeti tényezők
Klinikai vizsgálatokra alapozott becslések szerint a fentiek közül az Epstein-Barr vírus, a Ross River vírus, valamint a Coxiella burnetii baktérium okozta fertőzésekben szenvedők körülbelül 10%-ánál a fertőzést követően olyan tünetek jelentkezhetnek, melyek a krónikusfáradtság-szindrómára is utalhatnak.
Milyen tünetek utalhatnak a krónikusfáradtság-szindrómára?
A krónikusfáradtság-szindróma nem-kizárólagos tünetekben mutatkozik meg, tehát a szimptómák más betegségekre is utalhatnak. A tapasztalt tünetek fennállásának gyakorisága, időtartama, erőssége, valamit azok esetleges kombinációi nagymértékben függenek olyan egyéni tényezőktől, mint például az egészségi állapot, a fennálló betegségek, az alkalmazott gyógyszerek, és nem utolsó sorban a krónikusfáradtság-szindróma súlyossága.
A tünetek gyakran időszakosak, tehát egy súlyosabb, huzamosabb ideig fennálló tünetcsoport jelentkezése után előfordulhat, hogy azok teljesen megszűnnek, majd újra visszatérnek. Ez sajnos jelentősen megnehezíti a diagnózis felállítását, és a megfelelő kezelési terv meghatározását.
A krónikusfáradtság-szindróma során leggyakrabban tapasztalt, legjellemzőbb tünet a súlyos, az életminőségre negatívan ható, minimum 6 hónapig fokozatosan fennálló fáradtság.
A fáradtságon túl a következő mentális és fizikai tünetek is felléphetnek:
- koncentrációs zavarok és más kognitív problémák
- memóriavesztés
- szédülés
- ortosztatikus intolerancia, vagyis a fekvő vagy ülő helyzetből való felállást követő szédülés, vagy akár ájulás
- krónikus álmatlanság
- alvászavarok
- kialvatlanság érzése még elegendő és megfelelő minőségű alvást követően is
- gyakran jelentkező, nehezen szűnő fejfájás
- gyakori torokfájás
- duzzadt nyaki és hónalji nyirokcsomók
- izom- és ízületi fájdalmak
A krónikusfáradtság-szindróma megtévesztő tünetei más állapotokat is jelezhetnek
A tünetek jelentkezése, kiújulása, valamint súlyosbodása esetén ajánlott orvoshoz fordulnunk, még akkor is, ha úgy gondoljuk, hogy a feljebb említett kockázati tényezők egyike sem igaz ránk. A szimptómák ugyanis más, súlyos állapotok megjelenésére is figyelmeztethetnek, melyek orvoslása érdekében kulcsfontosságú szakemberhez fordulni.
A krónikusfáradtság-szindróma diagnózisának felállításához ki kell zárnunk más, gyakran azonos tünetekkel járó lehetséges betegségeket, mint például a depresszió, a mononukleózis, a lupus, a fibromyalgia, a hipotireózis, más néven pajzsmirigy-alulműködés, vagy akár a Lyme-kór.
Fontos megjegyeznünk, hogy az alkohol nagy mértékű, rendszeres fogyasztásának következtében, illetve egyes gyógyszerek mellékhatásaként szintén felléphetnek a krónikusfáradtság-szindrómára jellemző tünetek, ám ezek az alkohol, vagy az adott gyógyszerek elhagyását követően általában rövid időn belül megszűnnek.
Mit tehetünk a tünetek enyhítésének érdekében?
Jelenleg nincs egyetlen specifikus gyógymód a krónikusfáradtság-szindróma tüneteinek tartós enyhítésére, azonban klinikai vizsgálatok és felhasználói beszámolók szerint a panaszokat számos módon enyhíthetjük. Mivel a tünetek egyénenként eltérőek lehetnek, gyakran több eljárást is ki kell próbálnunk, mire megtaláljuk a nekünk leginkább megfelelőbbet. Lássuk néhány módszert, melyet az orvosok és a krónikusfáradtság-szindrómában szenvedők is gyakran ajánlanak!
Gyógyító alvás
Ha a krónikusfáradtság-szindróma tünetei közül az álmatlanság gyakran visszatérő gondot okoz, fontos, hogy ne csak az esti órákban, hanem napközben is megtegyünk minden tőlünk telhetőt a könnyebb elalvás, és a pihentető alvás érdekében! A koffeint tartalmazó italok, mint például a kávé, egyes teák, valamit az energiaitalok mellőzése segíthet az elalvás megkönnyítésében, és a pihentetőbb alvás elérésében is. A dohányzással, valamit tapaszokkal bevitt nikotin kizárása szintén fontos, valamint az alkoholfogyasztást is ajánlott kerülni. Az alvási rutin felállítása szintén segíthet. Próbáljunk meg ugyan abban az időintervallumban felkelni, illetve lefeküdni, és ha tehetjük, kerüljük a napközbeni, akár rövidebb ideig tartó alvást.
Szakemberrel való konzultációt követve az elalvást segítő, és az alvás minőségét javító természetes készítményeket is bevethetünk. A következő bejegyzésből többet is megtudhatjunk ezekről: 6 hatóanyag a könnyed és pihentető alvásért
Sokoldalú étrend-kiegészítők
A krónikusfáradtság-szindróma tüneteinek enyhítésére a változatos, egészséges étrend kiegészítéseként számos készítmény alkalmazható. Szerencsére több kutatás is készült ezek hatékonyságát vizsgálva. Beszámolók szerint a legígéretesebb, számos tünetet akár egyidejűleg enyhíteni képes étrend-kiegészítők közé tartozik a magnézium, az L-karnitin, az s-adenozil-metionin, röviden SAMe, a nikotinamid-adenin-dinukleotid, vagyis a NADH, a Q10 koenzim, a probiotikumok, a vörös ginzeng, valamint kiegészítésként és bűnmentes élvezet gyanánt a magas kakaótartalmú étcsokoládé. Ezeket mi is kipróbálhatjuk, és bioboltokban, gyógyszertárakban, vagy webáruházakból könnyedén be is szerezhetjük.
Ajánlott termékek:
- Mannavita ElektronyK+ Italpor
- Bioglan Aktív Magnézium Tabletta
- L-karnitin 3000 Liquid Shot Grapefruit
- Mikrobiom-11
Alternatív terápiák
Az egészséges táplálkozás, a számunkra legmegfelelőbb étrend-kiegészítők alkalmazása, a stressz kezelése, valamint az alvás minőségének javítása mellett számos alternatív módszert kipróbálhatunk a tünetek további enyhítésére.
Kisebb tanulmányok, valamint felhasználói beszámolók szerint például a szorongás és a depresszió kezelésére a meditáció, a jóga, valamint a különböző légzési gyakorlatok mind jótékonyan hatnak, főleg a természetben, közösségben végezve. A fájdalom természetes enyhítésére alkalmazhatunk masszázst, fizikoterápiát vagy akár a sokat vitatott akupunktúrát, illetve természetes fájdalomcsillapítókat. Utóbbiakról a következő bejegyzésben olvashatunk bővebben: 8 természetes fájdalomcsillapító, melyet érdemes kipróbálni
Ha pedig a fáradtság leküzdésére, és az energiaszint felpörgetésére keresünk megoldást, ez a bejegyzés hasznos lehet: Kirobbanó energia kávé, tea és energiaitalok nélkül?
Az újabb és újabb vizsgálati eredményeknek köszönhetően a diagnózis felállítása hatékonyabb és gyorsabb lehet, illetve ezeket alapul véve új kezelési módszerek fejleszthetők ki. A nekünk legmegfelelőbb kezelés meghatározásához kérjük orvosunk segítségét!
A fenti információk tájékoztató jellegűek és nem azonosak a szakorvosi tanácsadással! Hosszú ideig fennálló, nehezen szűnő, gyakran visszatérő, vagy súlyosbodó panaszok esetén forduljunk orvoshoz!
Források:
https://examine.com/myalgicencephalomyelitis/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/NBK557676/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32491608/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23062157/
https://examine.com/summaries/study/0AKK2d/
https://examine.com/summaries/study/1JVEQ1/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15699087/
https://www.cdc.gov/cfs/possible-causes
https://www.womenshealth.gov/cfs
Fotók a megjelenés sorrendjében: Liza Summer,
