Veserák

Veséink, kb 15 cm magas, bab alakú szervek, melyeken napi több száz alkalommal keresztülfolyik a vér. A vesék a rajtuk átáramló vérből, kiszűrik a szervezetbe bekerült salakanyagokat, melyek végül a húgyhólyagon keresztül távoznak a szervezetből.
Azzal, hogy a vesék a méregtelenítési folyamatban kulcsszerepet játszanak, a veserák kifejlődésének okai, nagyban függenek a szervezetbe bevitt méreganyagoktól. A vesén keresztül  áthaladó véráram következtében, a rákos sejteket könnyen a vérbe kerülnek, így a daganatok vérerekre való átterjedésével, a vese tumoros áttéteket hozhat létre.
A rákos betegségek kétharmada esetén, nem étrendi tényezők játszanak szerepet, például a méhnyakrák elsődleges okozója egy vírus. A vese tumorok kialakulásában azonban, a táplálkozásnak, az átlagosnál nagyobb szerepe van, legfőbb okozói az elhízás, a nehézfémsók és a dohányzás.

A veseráknak 3 fő típusát állapíthatjuk meg szövegtani szempontok szerint, így peylon-tumorok, a világossejtes veserák illetve a szarkómák. A Peylon-tumorok a vizeletet összegyűjtő és a vezetékek felé elvezető vesemedence, a peylon hárméteg anyagából kifejlődő rákos daganat. A Világossejtes vesetumor, melyet Grawitz-tumornak hív az orvostudomány, a vizeletet elvezető csövecskék illetve a vizeletet előállító mirigyek hámjából kiinduló szövetben keletkezik. A szarkómák, a mirigyeket és a csöveket körülölelő támasztó- és kötő anyagban keletkezik.
Gyerekkorbán inkább a kötőszövetes daganat alakul ki, mígy felnőtteknél a világossejtes fordul elő gyakrabban. Férfiaknál a világossejtes veserák kétszer gyakoribb, mint hölgyeknél, és az 50 év felettiek a leginkább veszélyeztetettebbek.

Veserák esetén tilos:

Dohányzás, rákkeltő táplálékok, mint a snackek vagy a füstölt élelmiszerek és a nehézfémsók fogyasztása, illetve a dohányzás.