Vesebetegségek

Vesebetegségek természetes gyógymódja A vesebetegségek vagy hozzá kapcsolódó jelenségek oka, vagy fertőzés, vagy önálló fejlődés. A vesebajok többsége lappangva, észrevétlenül, tünetek nélkül fejlődik. A vese bajait, a legtöbb esetben, más szervekben bekövetkező elváltozások idézik elő, így a végtagokban fellépő vizenyő.
A vesebetegségek feltárásához, szükséges a vizelet orvosi vizsgálata. Genny, fehérje illetve bizonyos alkálielemek megjelenése a vizeletben, bizonyára vesebajt jelez. Fehérje például testi túlerőltetés következtében is kerülhet a vizeletbe, tehát nem minden esetben jelent gondot.
A heveny vesegyulladás legtöbbször súlyos fertőzés, megfázás következménye, de okozói lehetnek az orbánc, a vörheny, a tüdőgyulladás vagy éppen a mandulagyulladás is. Az idült vesegyulladás a hevenyből alakulhat ki, okai lehetnek a helytelen életmód mellett, a túlzott alkoholfogyasztás, a sós ételek vagy éppen az érelmeszesedés is. A magas vérnyomás, egyes anyagcsere betegségek illetve a köszvény, előidézhetik a zsugorvesét, ami a vesebajok legveszélyesebb fajtája.

Bojtorján, közönséges bojtorján, keserűlapu

Falvak környékén, kertek alján, fasorok alatt, bokros-cserjés helyeken él a bojtorján. A bojtorjánnak minden része gyógyító epe- és vesebetegségekre, különböző görcsökre. Különösen a gyökere, amely epe- és vesekőoldó illetve epehajtó hatású. A megszárított, felaprózott gyökerekből 1 liter vízben, 5-6 csipetnyit 2-3 percig főzünk fel. Epés vesekő okozta görcsökre naponta 3-4 alkalommal igyunk a főzetből egy teásbögrényit. A bojtorján fenti hatásán kívül vizelethajtó, izzasztó és vértisztító is. A bojtorján hatóanyagai: keserűanyag, szterinek, kevés illóolaj, cseranyag, gyanta, nyálka, zsír, inulin, cukor és szerves savak.

Babhéj

Vesebetegségekre illetve hólyagbántalmaknál bevethető, nagyon jó vizelethetjó tulajdonságokkal rendelkező anyag, mely izületi bajokat is gyógyít. Az utóbbi 1-2 évtized kutatásai bizonyították, hogy csökkenti a vércukorszintet, illetve a cukorbetegség tüneteit.

Apróbojtorján, párlófű

Igen hatásos növeny a vesebetegségekre is, amellett igen jól gyógyítja a többi összes belső szervek zavarait. Vesepanaszokra a növény megszárított, föld feletti részéből 1 liter vízben 5-6 csipetnyit felfőzünk és napi 4-5 alkalommal isszuk 1,5-2 dl-jével. Az apróbojtorján hatóanyagai: kovasav, cserzőanyag, glikozidszerű keserűanyag, küIönféle savak és illóolaj.

Aranyvessző, aranyosruta

Vesepanaszokra a növény megszárított, virágos-leveles, felső negyedéből készítünk teá. 1 liter vízben 5-6 csipetnyit felfőzünk és napjában 4-6 alkalommal fogyasztjuk 1,5-2 dl-jével. Gyógyítja a májat, epét és vízhólyagot, de a magas vérnyomásra is jó hatással van. Az aranyosruta hatóanyagai: keserűanyag, nikotinsav, szaponin, cseranyag, rutin és kevés illóolaj.

Vadrózsabogyó, csipkebogyó, hecsedli

A megszárított, összetördelt bogyókból 1 liter vízben 6-7 csipetnyit főzünk fel vese- és/vagy hólyagbetegségekre, majd naponta legalább 4-5 alkalommal, egy teásbögrényit iszunk a főzetből. Igen hatásos epe- és májzavarokra, magas vérnyomásra is hatással van. A vadrózsabogyó hatóanyagai: C-vitamin, vas, magnézium, cukor, pektint, alma- és citromsavat, meszet, illóolajat, cseranyagot, nyomokban pedig A, B, K és P vitaminok.

Falgyom, falifű, romfű

Köves, sziklás és romos helyeken élő gyógyfű. Kizárólag csak a vizeletkiválasztó szerveket gyógyítja, így a vesét és a hólyagot is. A megszárított virágos-leveles növényből 5-6 csipetnyit felfőzünk 1 liter vízben, majd naponta 4-5 alkalommal egy teásbörényivel fogyaszthatunk belőle. A fagyom hatóanyagai: gyanta, glikozid, keserű- és cseranyag.

Fekete áfonya, kukojsza

A fekete áfonya leveleit és termését is használjuk vesebetegségekre. Gyógyítja a hólyag betegségeit, a bélhurutot, és hatóanyagainak vizelethajtó hatásai is van. A megszárított levelekből 1 liter vízben 5-6 csipetnyit felfőzünk, vagy a bogyókból 8-10 szemet összetörve. A kettőt együtt is használhatjuk fele-fele mennyiségben. Naponta legalább 4-5alkalommal, egy teáscsészényit iszunk belőle. A fekete áfonya hatóanyagai: glikozidok, arbutin, cseranyag, pektin, antociánglikozid, flavonok, gyümölcssavak, cukor, A, B, és C vitamin.

Fekete ribizli

Vese- és hólyagbetegségekre a növény leveleit és gyümölcseit használják fel. A megszárított levelekből 5-6 csipetnyit 1 liter vízben, vagy a szintén száraz bogyókból 6-8-at főzünk meg. A kettőt együtt is használhatj uk, fele-fele arányban. Napi 4-5 alkalommal igyunk a főzetből, egy teásbögrényivel. A fekete ribizli, a fentieken kívül gyógyítja még az izületi- és reuma bántalmakat, a magas vérnyomást illetve a légzőszervi megbetegedésekre is jótékony hatással van. A növény hatóanyagai: vizelethajtó anyag, rutin, cseranyag, B-vitamin, C-vitamin, illóolaj, gyümölcssavak, cukor és piros festék.

Iglic, tövises iglice, gilicetövis, kilencerejű fű

Legelőkön, gyepeken, erdei tisztásokon, elhagyott kaszálókon, árkok partján honos növény, mely kiváló vízhólyag- és vesegyógyító. Vizelethajtó és erősíti a gyerekek csontozatát is egyben, gyógyítja a reumát. Vesebetegségekre, a megszárított leveles szárból 5-6 csipetnyit 1 liter vízben felfőzünk, naponta legalább 4-5 alkalommal 1 teásbögrényit fogyasztunk. A tövises iglice hatógnyagai: illóolaj, cseranyag, glikozidok, cukor és zsírolaj.

Iringó, mezei iringó, ördögszekér

A virágos növényből vagy gyökereiből vese- és hólyagbántalmak esetén vizelethajtóul készíthetünk teát. Jó epekő ellen is. A megszárított, összevagdalt, virágos-leveles növényből 5-6 csipetnyit főzünk fel 1 liter vízben és naponta 4-5 alkalommal fogyaszt juk 1,5-2 dl-jével. Az iringó hatóanyagai: cseranyag, szaponin, egy alkaloida és nyomokban illóolaj.

Kerekrepkény, földi borostyán

Erdők alján, árkok partján, cserjésekben, kaszálókon, járdák, kerítések és házfalak mentén élő erős hatású növény. Igen hatásos belső szervek gyógyításához. Nemcsak a vesét, hanem az epét, gyomort és a légzőszerveket is gyógyítja. Vesebajokra 2-3 csipetnyit főzünk fel 1 liter vízben a megszárított növényből és napi 2-3 alkalommal iszunk belőle egy kisebb teásbögrényivel. A kerekrepkény hatóanyagai: keserűanyag, gyanta, viasz, cseranyag, szaponin, illóolaj és kolin.

Porcsinfű, porcfű, disznópázsit

Teáját vese-és hólyagbetegségekre is isszák. A hurutokat is gyógyítja. Vesére 1 liter vízben a megszárított növényből 5-6 csipetnyit felfőzünk és legalább 4-5 alkalommal egy teásbögrényit fogyasszunk. A porcsinfű hatóanyagai: kovasav, antrakinon-származék, cseranyag, C vitamin, gyanta, viasz, zsír, illóolaj, kvercetin glikozid, cukor és nyálka.

Salátaboglárka

Cserjésekben, ritkás, nyirkos erdőkben, patakok partján élő növény. Az elégtelen veseműködésre és magas vérnyomásra igen hatásos a salátaboglárka teája. A megszárított levelekből 5-6 csipetnyit főzünk fel 1 liter vízben és 4-5 alkalommal egy teásbögrényit fogyasszunk. A salátaboglárak hatóanyagai: szerves savak, alkaloida, szaponin és C vitamin.

Sédkender, sédfű, vÍzikender

A sédkender a vesén kívül az epe- és a májzavarokat is gyógyítja. A megszárított növényből 1 liter vízben 3-5 csipetnyit felfőzünk és napjában 3-4 alkalommal egy teásbögrényit fogyasszunk belőle. Gyenge hashajtó is egyben. A sédkender hatóanyagai: gyantaalkohol, glikozid, keserűanyag, cseranyag, eupatoriopikrin és illóolaj.

Szagosmüge, májusfű, erdőmesterfű

Teáját nemcsak vesebetegségekre isszák, hanem epe- és májbetegségekre is ihatjuk. 1 liter vízben 5-6 csipetnyit felfőzünk és naponta 4-5 alkalommal iszunk belőle egy teásbögérnyivel. Izzasztó, nyugtató és vértisztító hatása is van. A szagosmürge hatóanyagai: cseranyag, kumarin, keserűanyag és baktériumölő anyag.