TÉMÁK, Kategóriák

Tények a visszértágulatról és gyógyszermentes kezelési lehetőségeiről

551
HOZZÁSZÓLÁS:

A visszértágulat kialakulását, örökletes tényezők is meghatározzák. A rendszeres mozgás és a megfelelő táplálkozás, sokat segíthet a betegség elkerülésében. Gyakorlatilag visszértágulat bárhol kialakulhat, mégis 99%-ban a lábon jelentkezik. Amennyiben megsérülnek a vér visszaáramlását segítő visszérbillentyűk, testünk adott területén lévő vér,pangani kezd, az erek elvesztik rugalmasságukat, az érfalak megfeszülnek. A folyamat következménye, hogy az erek nem tudják eredeti, természetes formájukat visszanyerni.

Mik a kockázatot növelő tényezők?

visszértágulat nőknél gyakoribb, sokszor terhesség alatt jelentkezik, amiatt, hogy ilyenkor végtagokból, a vér nehezebben áramlik visszafele. Ez a fajta víszértágulat, a szülés után legtöbbször magától elmúlik, de van, hogy állandósul. Az állómunka, az elhízott szervezet is okozhat visszértágulatot, leginkább azon okokból, mint az előbb, mégpedig, hogy a vér nehezen áramlik vissza, a fej felé.

Hogyan kezelhetjük természetesen?

A visszértágulat táplálékokkal való gyógyulását, rostok, kálcium, citrusfélék, fekete ribizke, snehez-lab-visszerek-iroda-magassarku-holgyzőlő, barack és spárga fogyasztásával segíthetjük elő. Kutatók szerint a bioflavonoidok és az E-vitamin is, mind a megelőzést, mind a gyógyulást jól szolgálhatják. A megelőzésben az elhízás elleni küzdelem is segíthet. Ha az átlagosnál többet állunk egy helyben, mondjuk azért mert munkák erre késztet, megnöveljük a visszértágulat kialakulásának lehetőségét. Visszértágulat esetén üljünk le, helyezzük a lábunkat fel valahova és engedjük a vér számára, a könnyebb visszaáramlást.
A visszérfekély, mely többnyire fájdalommentes nyílt seb, a kitágult visszér következtében kiszivárgó vér miatt keletkezik. A visszérfekélyt a teljes gyógyulás érdekében, hónapokig, évekig rendszeresen kell kezelni. Kutatások szerint, a cink a gyógyulást felgyorsítja, így fogyasszunk sok kagylót, rákot, kemény héjú gyümölcsöket és sovány húsokat, vagy szedjünk rendszeresen cinktartalmú készítményeket.

Acsalapu

Hideg, hűvös patakok, források mentén, vizenyős helyeken látható meg leginkább a növény. Csak a friss leveleit használjuk fel gyulladásokra sebekre és kelésekre. A leveleket forró vízbe mártogatjuk néhány pillanatra, majd felrakjuk, felkötjük a sebre. Hatásosabb és jobban tapad, ha előtte lenyálazzuk. Naponta cseréljük a levelet, éjszakára feltétlen. Az acsalapu, cserzőanyagánál fogva fejti ki gyógyító hatását.

Somkóró, vadlucerna, vadlóhere

A friss vagy megszárított virágos-leveles részéből főzünk teát fekélyekre, kelésekre és visszérgyulladásra. 1 liter vízben 5-7 csipetnyit főzünk fel a megszárított anyagból és naponta legalább háromszor rakunk fel borogatást belőle. Többször mosogassuk vele a kifakadt sebet. Szárazabb és meszes talajokon, parlagokon, árkok partján, főleg földutak mentén terem. Elágazó, 1-2 méter magas növény. Minden részében a kumarintól kellemes illatú. Levelei hármasak, kicsik. Virágai az elágazások végein fehér vagy halványsárga fürtben állanak. Egész nyáron virágzik. Csak a felső virágos-leveles harmadát szedjük meg és laza csokrokban, meleg tető alatt felkötözve szárítjuk.

Apróbojtorján, párlófű

Ez a rengeteg betegség esetében kiváló gyógynövény külsőleg a gyulladásos sebeket, keléseket is gyógyítja. A teáját használjuk fel borogatásra. A megszárított virágos-leveles növényből, 6-7 csipetnyit főzünk fel 1 liter vízben, majd mártogassuk bele a steril gézt és naponta borogassuk vele a sebeket. Éjjelre cseréljük. Gyógyhatását a serzőanyag és kovasav tartalmával fejti ki.

Fehérbab, fehérpaszuly

A fehérbab száraz hüvelyeiből 1 liter vízben 6-7 összemorzsolt csipetnyit főzzünk meg és a belemártogatott steril gézzel vagy gyolccsal borogassuk a gyulladásos sebeinket, keléseket. A borogatást naponta és éjjelre cseréljük. Gyógyító hatása leginkább a kovasavban van.

Lenmag

Régebben a lenmagot megdarálták vagy mozsárban összetörték és kevés vízzel péppé főzték, sterilizált gyolcsba kötötték, és felkötötték a fekélyekre, gyulladásos sebekre, amit napi 2-3 alkalommal cseréltek. Éjszakára is fent hagyták.

Bojtorján, közönséges bojtorján, keserűlapu

Fasorok alján, kertek körül, árnyékos cserjés erdőrészeken terem a bojtorján. Felhasználhatjuk megszárítva és zölden egyaránt a levelét. Zölden egy pillanatra forró vízbe rakjuk, meglágyítva azt, majd felkötjük a gyulladásos kelésekre, sebekre. Naponta és éjjeli cserélhetjük. Télen a megszárított levélből főzünk teát, 6-7 csipettel 1 liter vízben és a gyolccsal vagy a belemártogatott steril gézzel borogassuk a visszért, kelést. A növénynek, a cseranyaga a gyógyító.

Fenyőgyanta, fenyőszurok

Régen, tövisszúrta kelésekre fenyőgyantát olvasztottak és vékonyan rákenték majd rákötötték a sebre. A fenyőgyanta a fa törzsén kiszivárgó, megszilárduló illatos nedv, amelyet bármikor megszedhetünk.

Viola, éjjeli viola

A zöld viola leveleit régebben megtördelték, megpuhították és felrakták a gyulladásos sebekre. Napi 2-3 alkalommal cserélték a kötést.

Százszorszép

A százszorszép legelőkön, réteken és töltéseken élő növény. Pattanásos bőrre, vérkelésre a százszorszép teáját ihatjuk. A százszorszép főleg fiatalok ajánlott. 5-6 csipetet a megszárított virágból, 1 liter vízben megfőzünk és napi 3-4 alkalommal iszunk belőle egy teásbögrényivel. A tea vizelethatjó, vértisztító, vérnyomást csökkentő és izzasztó hatású. A százszorszép hatóanyagai: szaponin, inulin, csersav, nyálka és keserűanyag.

Indás ínfű, ínfű, ínnyújtófű, vereshátú gaz

A ligetes, ritkás tölgyerdőkben, vágásokban termő indás ínfű tőleveleit, forró vízbe mártva megpuhítjuk, majd megnyálazás után felkötjük a gyulladásos sebre. Csontsérülésekkel és ínhúzódásokkal és járó duzzanatokra is igen hatásos. Naponta cseréljük, éjszakára is kössük fel.

Tölgyfakéreg

A fiatal tölgyágak lehántott kérge magas csersavtartalmánál fogva összehúzó hatású és gyógyítólag ható a gyulladásokra. A friss kéregből 7-8 csipetnek megfelelő mennyiséget 1 liter vízben felfőzünk és napi 2-3 alkalommal borogatjuk vele a bőrfelületet. A tölgyfakéreg hatóanyagai: vaskékítő csersav, kvercit, kvercin, szénhidrát, gyanta, gallusz és ellagsav ciklohexán és flobafén.

Vadgesztenye

Mediterrán környezetben honos növény. Az érfalakat összehúzó növény, így ödémásodás, zúzódás, visszérgyulladás és trombózis esetén nagy hatásfokkal vethető be.

Visszértágulat esetén tilos:

Finomított szénhidrátok például sütemények fogyasztása.

551
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!

TÉMÁK, Kategóriák

Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]