Szívidegesség
Amíg testünk különböző szerveit a központi idegrendszer irányítja, addig a szívet, saját idegcsomói által, bizonyos mértékig, önálló működésre alkalmassá válik.
A szívidegesség különböző panaszokkal jár, így a fokozott szívdobogás, félelmeket, nyomasztó érzéseket válthat ki, nehézlégzést eredményezhet. A folyamat következménye szívgörcsök fellépése, majd a bal karban élénk fájdalom is kisugározhat, a jelenség a koszorúér tüneteit utánozhatja. A homlokon hideg izzadás jelentkezhet, szédülés, fülzúgás és fejfájás kíséretében.
A betegség rohamszerűen következik be, bizonyos időközönként. A rohamok alatt a vizelés inger fokozódik, néha hasmenés következik be. A beteg rosszul alszik, nyomasztó, nyugtalan álomképek kísérik az éjszakát, heves szívdobogásokra ébred.
A legfontosabb feladat a szakorvos felkeresése, hogy pontosan a szívidegességet pontosan el tudja határolni más szervi bajoktól. Amennyiben súlyos hiba, ha nem ismerünk fel egy szervi bajt, annyira rossza, hogy ha egy szívidegességben szenvedő beteget, szervi szívbajosként kezelnek.
A szívidegesség a legtöbb esetben gyógyítható. A betegség gyógyítása, kizárólag gyógynövényekkel és a megfelelő táplálkozással lehetséges. Fontos kerülni a kicsapongásokat, a túlhajtott nemi életet, az alkoholfogyasztást. Fontos a rendszeres étkezés, illetve a diétás előírások betartása. Mindenképpen kerülni kell mindenféle izgató, puffasztó étlet, illetve a fehérje túltáplálást kerülni kell. A szívidegességben szenvedő betege, inkább ebéd előtt pihenjenek. Ebéd után a firss levegőn való tartózkodás, egy kis séta segíthet.
Galagonya
Fasorokban, erdők szélén, folyók mentén, erdőkben, patakok mentén termő gyógynövény, mely minden részében igen hatásos cserje szívidegességre,magas vérnyomásra és értágításra. A levelekből és a virágokból együtt, a bogyóikból külön készíthetünk teát. A megszárított levelekből és virágokból 5-6 csipetnyit 1 liter vízben, a bogyókból pedig 10-15 szemet felfőzünk és naponta 4-5 alkalommal iszunk belőle egy teásbögrényit. A galagonya hatóanyagai: kvercetin, aminok, kratéguszszaponin, kratéguszlakton, flavon, vitexinramnozid glikozida és illóolaj.
Gyöngyvirág
Erdőkben, ligetekben, fasorokban élő növény. A gyöngyvirág leveles szárából készítettek gyógytinktúrát, koszorúért-szűkületre jó gyógymód. Körülbelül egy egész összevagdalt, gyöngyvirág gyökér nélküli részeit beleáztattak 6-7 napig 1-2 dl-nyi sósborszeszben, majd ezután napi 3-4 alkalommal ittakk belőle 5-6 cseppet teában, heteken át. A gyöngyvirág a szélütést, az érelmeszesedést, és a szívidegességet, az epilepsziát is gyógyítja. A növény hatóanyagai: szívre ható glikozida, aszparagin, kelidonsav, illóolaj, szaponinok és gyanta.
Szúrós gyöngyajak
Kínában végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a növény nyugtatja az izomsejteket, némileg igazolva a régiek erős szívdobogás elleni használatát. Egyéb kínai vizsgálatok felvetik, hogy segít megelőzni a szívinfarktust kiváltó belső vérrögképződés kialakulását. Orosz kutatók szerint a növény vérnyomáscsökkentő anyagokat tartalmaz. Ezek még csak előzetes eredmények, de hitelt adnak azon ókori szemléletnek, miszerint a szúrós gyöngyajaknak általános szíverősítő hatása van. Másrészről az egészséges felnőtteknél néha előforduló erősebb szívdobogás nem szokott ijedtséget okozni, de jele lehet a szív, ritmuszavarainak, amely potenciálisan komoly és orvosi odafigyelést igényel. A növénnyel való természetes gyógyulás, csak hetek utáni használat után jelentkezik.
Szívidegesség esetén tilos:
Alkohol, izgató, puffasztó ételek, italok fogyasztása, a túl sok fehérje fogyasztása.
