Lábizzadás
A lábak izzadása egy igen kellemetlen jelenség, ami leggyakrabban 30-40 év között jelentkezik, de van hogy valamilyen betegség áll a hátterében. A lábizzadás során, a bőr az állandó nedvtől megázik, egyre vékonyabb lesz majd itt-ott elkezd repedezni, így ezen pontokon fájdalmak formájában üt vissza a jelenség.
Az állandó lábizzadás következtében, baktériumok telepednek meg a nedves lábakon, ezzel nagyon rossz szagok keletkezését okozva. A baktériumoknak lehet köze a közvetlen betegséghez is, de ha nem is, úgy fokozzák annak tüneteit. A cipő és a talpbetét a folyamatos nedvesség következtében átázik, majd elrothad. Az állandó nedves lábfej, a téli időszakban megnöveli a megfázás és az influenza kockázatát.
A lábizzadás következtében a lábak állandóan hidegebbek a test hőmérsékletétől, így például a járást, vagy a sportolást nehezebbé teszi. A gyógyítási folyamat során, érdemes az okok után kutatni, így a rossz táplálkozási szokások, az egyoldalú táplálkozás, a rossz, nem kellően szellőző lábbeli, az idegesség és a stressz vagy a korábban említett valamilyen szervi betegség állhat a háttérben. A szervi betegségek közül érdemes megemlíteni a vese nem megfelelő működése, azaz a vesék nem tudják elégségesen méregteleníteni a szervezetünket, így ilyenkor a méreganyagok a végtagok felé vándorolnak és ott próbálnak izzadás útján távozni a testből.
Diólevél
Akinek tűrhetetlenül izzad a lába, a teste, napjában legalább egyszer, főleg este és reggel vegyen diófalevélből borogatást vagy fürdőt. Lábra 3-4 liter vízben jó félmaréknyi friss vagy ennél több megszárított levelet főzzünk fel. A diólevél főzete gyógyítja a bőrkiütéseket, fagyást és az aranyérbántalmakat egyaránt. A diólevél hatóanyagai: csersav, illóolaj, galluszsav, ellagsav, inozit, juglon keserűanyag, juglandin-alkaloida és színanyagokat.
Lábizzadás esetén tilos:
Dohányzás és alkohol fogyasztása, mivel fokozottan növelik a szervezetbe bekerülő méreganyagok arányát, így erősítik a lábizzadást.
