Koszorúér
A szív biológia értelemben, vért pumpáló izom, melynek végső feladata, az oxigén és a tápanyag a többi szervhez való eljuttatása. A többi izomhoz hasonlatosan, a szívnek is oxigénre van szüksége a megfelelő működéshez. A vérkeringés a szívizomzatot teljesen körbehálózó két erős koszorúér segítségével történik, így amennyiben a folyamat során valami elromlik, a koszorúerekkel valami gond van, úgy az ember élete forog kockán. Az erőteljes, szabályos szívverést, dobogást, a két koszorúér biztosítja. Lényegében a koszorúerek látják el vérrel a szívet.
Európában és az Egyesült Államokban a legnagyobb gondot, a koszorúerek zsírlerakódás okozta megkeménykedése jelenti. A szívbetegségek között is ez a leggyakoribb. Az orvosi szakkifejezéssel atheromának is nevezett lerakódás, szövettörmelékből, fehérjéből és koleszterinből áll. A lerakódás jelenléte, fokozatosan szűkít az artériák keresztmetszetén, így akadályozza a szívnek az oxigénellátását. Az erek rugalmassága is csökken, így magas vérnyomás alakul ki. A szűkületekben végül vérrögök keletkeznek, melyek ha elzárják a vér útját, végzetesek lehetnek.
Az erős mellkasi fájdalmak, koszorúér betegségre utalnak, tudományosan Angina Pectorisra. A fájdalmak akkor jönnek elő, ha az artéria a sok lerakódás következtében, már nehezen tudja ellátni a szívet vérrel. A betegek többségénél a fájdalmak akkor jönnek elő, amikor valamilyen hatás következtében, felgyorsul a szívverése, ezzel a szív oxigénszükséglete megnő. A fizikai megerőltetés vagy egyszerű lépcsőzés is előidézheti. A tünet a mellkason nyomó, szorító érzéssel indul, mely átterjedhet a nyak vagy a bal kar területeire egyaránt. Az érzés pár perces pihenés után megszűnik. Ha pihenés közben is folyamatosan érezzük a hatást, úgy minden bizonnyal előrehaladott elzáródásról van szó.
A betegség kezelésében a korábbi életmódon való változtatás és a táplálkozás kulcsszerepet játszanak. Veszélyes esetekben gyógyszeres kezelés szükséges, így akár csak kis mértékben is érezzük a tüneteket, forduljunk azonnal orvoshoz.
Gyöngyvirág
Ligetekben, erdőkben, fasorokban élő növény. A gyöngyvirág leveles szárából készítettek gyógytinktúrát, koszorúért-szűkületre jó gyógymód. Körülbelül egy egész összevagdalt, gyöngyvirág gyökér nélküli részeit beleáztattak 6-7 napig 1-2 dl-nyi sósborszeszben, majd ezután napi 3-4 alkalommal ittak belőle 5-6 cseppet teában, heteken át. A gyöngyvirág a szélütést, szívidegességet, az érelmeszesedést, az epilepsziát is gyógyítja. A növény hatóanyagai: szívre ható glikozida, gyanta, szaponinok, illóolaj, aszparagin, kelidonsav.
Galagonya
A galagonya a vérkeringést gyógyító növények között a leghatásosabbak közzé tartozik. Annál is inkább, mert levele, virága és termése is felhasználható. Külön-külön is főzhetünk belőle teát, de keverve, levél meg virág együtt hatásosabb. A galagonyából, 1 liter vízben 4-5 csipetnyit felfőzünk és naponta legalább 3-4 alkalommal egy teásbögrényit fogyasszunk belőle. A terméséből, a teljesen megérett piros bogyókból viszont 10-15 szemet használjuk fel 1 liter vízben. A galagyonyában lévő hatóanyagok, az erek tágításával csökkentik a magas vérnyomást, a koszorúér-szűkületet. A galagonya hatóanyagai: kratéguszszaponin, kratéguszlakton, kolin, szitoszterin, adenozin, acetilkolin, guanin, hiperozid flavon, kvercetin, amin, vitexinramnozid, glikozida.
Koszorúér gondok esetén tilos:
Zsíros ételek fogyasztása, dohányzás és alkoholfogyasztás.
