Hashajtók
A székrekedést számos ok előidézheti, van hogy örökletes hajlamról van szó, úgynevezett bélrenyheségről. Egyes betegségek, mint a vérszegénység is okozhatja, de például kialakulhat általános testi gyengeség miatt egyaránt. Nőknél szülés után, illetve alhasi gondoknál gyakori a székrekedés. Daganatos műtétek után, a hasfalak kitágulnak, így ez is székrekedést okoz. Az ülő életmód, a kevés bélmozgás, ugyancsak előidézheti a betegséget.
A székrekedés legfontosabb okozója azonban, a helytelen táplálkozás, a rossz életviteli szokások. Az ételeket a széklet szempontjából általában két részre oszthatjuk fel. Vannak az úgynevezett salakdús és salakszegény ételek. A sonka, a hús, a korpamentes lisztből készült ételek, a tojás, melyek szinte tökéletesen felszívódnak a bélcsatornában, így alig termelnek salakanyagot. Az ilyen kevés salakot tartalmazó élelmiszerek, olyanoknál akik székrekedésre hajlamosak, nem elegendőek ahhoz, hogy a bélfalakra elegendő ingert kifejtve, a béltartalom továbbítását, végül kiürítésére ösztökéljék.
Bélrendszerünk azonban, a durvább ételek megemésztésére van berendezve, a salakdús étrendet, mely növényi rostokban gazdag. A növényi rostokat tartalmazó étrend, erélyes bélmozgató és a székletet nemcsak továbbító, hanem szaporító hatásokkal bír, így a kiürülés könnyebbé válik.
Táplálkozásunkba növeljük meg a folyadék és a rostok mennyiségét, a hashajtás érdekében. Ha ez nem segít, használhatunk természetes hashajtókat, mint a szenna vagy a cascara. A kiegyensúlyozott étrend hosszú távon jóval egészségesebb megoldás.
Amennyiben az egyszerű kezelések, nem oldják meg a gondokat, vagy ha hirtelen változásokat érzünk a bélműködésünkben, forduljunk orvoshoz. Főként akkor, ha a székrekedés mellett fájdalom, fogyás vagy véres széklet jelentkezik, mivel súlyos betegség, daganat, gyulladás állhat a hátterében.
A rostokban gazdag zöldségek és gyümölcsök, illetve a korpa jó hashajtók. A vastagbélbe, emésztetlenül bekerülő rost, vizet szív fel a székletbe. Ez a salakképző magába szívja a tápanyagok maradványait, így megnöveli a jótékony bélbaktériumok számát. A létrejött salakanyag, a baktériumokkal együtt teszik lágyabbá, nagyobbá a székletet, ezzel a székelés könnyebbé válik.
Kőrisfalevél
A kőrisfa mindegyik fajtája megfelelő hashajtónak, melynek leveleiből főzött tea enyhe hashajtóhatású főzet. A megszárított körsifalevélből 5-6 csipetnyit forraljunk fel 1 liter vízben és éhgyomorra egy teásbögrényit igyunk belőle. Tudnunk kell, hogy vizelethajtó is, és gyógyítja reumás fájdalmakat és az ízületet. A kőrisfalevél hatóanyagai: kvercitrin flavonglikozida, cseranyag, mannit, inozit, illóolaj, dextróz és gumi.
Szulák, folyondár, fulánk
Udvarok és kertek kerítéseire, bokrokra és növényekre felfutó, elpusztíthatatlan növény. A szulák bármely fajtája jó hashajtásra. A friss vagy megszárított virágos-leveles részéből 1 liter vízben, teát készítünk. A megszárítottból 6-7 csipetnyit, a frissből 7-9-et főzzünk fel. Éhgyomorra 2 dl-t alkalmanként igyunk a teából. Vizelethajtó és vérnyomáscsökkentő hatása is ismert. A szulák hatóanyagai: glikozid, hashajtógyanta, vérzésgátló anyag.
Len
A len, szántóföldi növény. A népi gyógymódban egyes vidékeken székrekedésre, lenmagból főzött teát fogyasztottak. Az összetört lenmagból 3-4 evőkanállal 1 liter vízben, készítsünk tehát és éhgyomorra 1-2 dl-t néha többet igyunk belőle. A len hatóanyagai: lecitin, keserűanyag, zsírosolaj, fehérje, kéksavglikozid, nyálka.
Kutyabenge
A kutyabenge kérge is jó hashajtónak. A megszárított, összetört kéregből, 5-6 csipetnyit kivéve 1 liter vízben teát készítünk. Éhgyomorra kétszer is ihatunk belőle 1-2 dl-t. A kérgét csak szárítva szabad felhasználni, nyersen hánytató hatása van! A kutyabenge tea étvágyjavító és emésztést serkentő drog. A növény hatóanyagai: csersav, cukor, enzim, anthraglikozidok, keserűanyag.
Gyújtoványfű, vadtátika, vadtátogó
Réteken, legelőkön, árkok és töltések mentén, műveletlen területeken, földutak mellett élő gyógynövény. Hashajtásra a növény zöld vagy megszárított virágos, leveles szárából készítettek teát. 5-6 csipetnyit 1 liter vízben, a megszárított növényből, a frissből többet alkalmazva. Éhgyomorra 2 dl-t igyunk belőle. A teának vizelethajtó hatásai is ismertek. A gyujtoványfű hatóanyagai: linarin, gyanta, pektolinarin flavonglikozidák, nyálka.
Kökény
A kökénybokor fasorok mentén, legelők szélén, patakok és folyók partján, erdők mentén él. A kökényvirág nemcsak hashajtó, de vizelethajtó, vértisztító és magas vérnyomást csökkentő hatása is van. Hashajtónak a megszárított virágból 7-8 csipetnyit 1 liter vízben felfőzzük és éhgyomorra 1-2 dl-t iszunk belőle. Ha úgy érezzük, többször is fogyaszthatjuk. A kökény hatóanyaga: glikozid.
Szenna
A gyógynövény ma is több kereskedelmi készítmény alapanyaga. A szennát és a többi antrakinon hashajtót csak végszükség esetén használjuk. Rostban gazdag ételt fogyasszunk, végezzünk testgyakorlatokat és igyunk sok vizet. Ha így nem sikerül a székrekedést elmulasztani, először valamilyen duzzadó típusú hashajtót, mint a psylliumot alkalmazzunk. Ha ez sem segít, enyhébb antrakinon tartalmú gyógynövénnyel próbálkozzunk. Csupán ezután próbáljuk ki a szennát az orvossal történő egyeztetés mellett. A szenna a gyomrot nem izgatja, a vastagbélre hat, a vékonybelet nem befolyásolja.
Hashajtás esetén tilos:
A rostmentes táplálkozás, mivel a hashajtók hatásfoka lecsökken.
