Aranyér

A végbélnyílás köröl kifejlődött, viszkető, fájdalmas visszértágulás az aranyér, amely leginkább a hosszú ideig tartó székrekedés, illetve az alsó testrészben a vér szabad áramlásának akadályozása következtében alakul ki, így például a sok ülés által. Az aranyeret súlyosbítja az elhízás, a test tömegének megnövekedése, így például terhes nőknél gyakori jelenség. Az erőltetett székletürítés okozója, a kevés folyadékfelvétel és a kevés rostanyagot tartalmazó ételek fogyasztása.
Sok esetben az aranyér kivérezhet, így ha a vérzés többször jelentkezik, és hosszabb ideig eltart, vashiányt és vérzékenységet eredményezhet. Jó vasforrásunk a máj – terhes nők ne fogyasszák -, a kemény héjú gyümölcsök, a hüvelyes zöldségek. A vas felszívódásában, a C-vitamin, a friss gyümölcsök seggünkre lehetnek.
Nagyon csúnya esetekben forduljunk orvoshoz, mert az erős és gyakori végbéltáji vérzés, akár vastagbélrákot is jelenthet.

Nadálytögyökér, csalánlevél és kamilla

A vidéken élők, többségében az asszonyok mosták aranyereiket a kamilla, nadálytőgyökér és csalánlevél keverékéből készült teával. Mindegyikből félszárazon vagy nyersen, 5 liter vízben 5-5 csipetet főztek össze. Legalább kétszer naponta, megmosták vele az aranyeret. A fekete nadálytő gyökerét és a csalánlevelet már áprilistól lehet szedni, falusi kertekben, szántók és fasorok környékén, majd megmosva árnyékon szárítjuk. A kamillavirágot júniusban jelenik meg.

Cserszömörce, cserzőfa

A vérző aranyérre igen hatásos gyógynövény. 5-6 kávéskanálnyi cserszömörcét, 5 liter vízben főzzünk fel, a megszárított vagy nyers levelekből, s naponta 2-3 alkalommal üljünk a meleg főzetbe, az aranyeret mosogatva. Forrón vagy melegen használjuk. A növény, fogínysorvadás ellen is hatásos, öblögetve használhatjuk. A cserszömörce hatóanyagai: ellagsavban gazdag cseranyagok.

Aggófű

Az aggófűnek, a föld feletti megszárított leveles-virágos részéből teát főznek, a fájdalmas aranyerek ülőfürdőjéhez. Egy 5 literes vizes edényben, 10-12 száraz aggófű csipetet forralunk fel 1-2 percig, majd naponta 2-3 alkalommal beleülünk és mosogatjuk az aranyerünket. A víz lehetőleg olyan forró legyen, amilyent csak elbírunk. A főzet, éjszakai borogatáshoz is felhasználható. Az aggófüvet, belsőleg ne használjuk, mivel erős májmérget tartalmaz. Az aggófű hatóanyagai: a szenecionin és alkaloidái, a rutin és a C-vitamin.

Libapimpó

A libapimpó folyó mentén, kerítések mellett, töltéseken, nedves réteken, árokparton található meg. A növény leveles-virágos megszárított szárából tehát forró tehát készítünk. Az aranyér kezelésére, 5 liter vízben 2-3 kávéskanálnyit forralunk fel, beleülünk és mosogatjuk a teával az aranyerünket, naponta 2-3 alkalommal. Minél melegebb a főzet, annál hatásosabb. A libapimpó hatóanyagai: az ellagcsersav, kvercitrin-flavon és kvercetin-aglikon, illetve különböző görcsoldó vegyületek.

Diófa levele

A növény nyers vagy megszárított leveléből, 5 liter vízben 15-20 csipetet forralunk fel, majd beleülünk, közben mosogatjuk az aranyerünket. A főzet amennyire csak lehet legyen forró. A megfőzött lé, másnap ismét felmelegíthető és felhasználható. A diófa, a szemgyulladást és bőrkiütések gyógyulását is elősegíti. A növény fontosabb hatóanyagai: inozit, illóolajok, ellegsav, galluszsav, csersav, juglon keserűanyag és a juglandin alkaloida.

Varjúháj, varjúhájfű, borsos szaka

A száraz réteken, sziklákon, homokos vidékeken termő varjúhájfűből, a vérző aranyérre kiváló teát főzhetünk, a varjúhájfű megszárított virágos hajtásából. 5 liter vízben 15-20 csipetnyi gyógynövényt főzzünk meg, majd meleg ülőfürdőt vegyünk, miközben az aranyeret mossuk benne. A teát belsőleg is használhatjuk, idegnyugtatóként, epilepszia ellen. A varjúhájfűnek magas vérnyomás csökkentő hatása is van. A növény hatóanyagai: szemadin alkaloida, rutin flavonglikozid, különböző csípős anyagok, szerves savak és cseranyagok.

Palástfű

A palástfűből készített teát, amellett hogy belső vérzések csillapítására is használják, külsőleg, vérző aranyerek kezelésére is kiváló megoldás. A palástfű virágos, leveles részből, 4-5 kávéskanálnyi anyagot, 5 liter vízben főzzünk fel, majd ameddig forró, beleülve mossuk át vele az aranyeret. A teája csillapítja a túl erős menstruációs vérzéseket is. A palástfű hatóanyagai: ellag és tannin típusú csersav-glikozidok.

Vadgesztenye

A virágából főtt tea is jó aranyérre, összehúzó, erősítő hatásánál fogva, de a termése a legjobb, mivel több és erősebb ható-anyagot tartalmaz. Például: cukrot, fehérjét, eszcint, szaponint, keményítőt, C-, K-és B-vitaminokat, kolint, purinszármazékokat, katekin-csersavat, oleintartalmú zsírolajat és falavonokat egyaránt. A megszárított vagy nyers gesztenyéből, 5 liter vízben, feldarabolva vagy ledarálva, 8-10 db-ot főzzünk meg, majd olyan melegen, üljünk bele, amilyet csak elbírunk.

Vinda, Szilfa

A növény kérgének tőzetét, külsőleg bőrkiütésekre és aranyeres panaszokra használjuk. A szilfa friss vagy szárított, kéréből főzzünk teát, egy 5 liter vízben kb. 15-20 csipetnek megfelelő mennyiségben alkalmazva a gyógynövényt. A meleg főzetben vegyünk ülőfürdőt, naponta 2-3 alkalommal. A szilfa, belsőleg jó vizeletelhajtó vesekő ellen is javallott és hasfogó. A növény hatóanyagai: csersav, glikozid, keserűanyagok és nyálka anyagok.

Ördögharaptafű, ördögbunkó, fekélyfű

Az ördögharaptafű, leginkább vérző aranyérre igen jó hatású gyógynövény, melynek virágos leveleiből, ülőfürdő-teát készítünk. Egy 5 literes vízben 15 csipet száraz vagy nyers adagot fözzünk meg, majdüljünk bele. Az ülőfürdőt, naponta 2-3 alkalommal ismételjük meg. A főzött tea, felmelegítve másnap is használható. Az ördögharaptafűből készített tea belsőleg igen jól gyógyítja a bél – és gyomorfekélyt, illetve a gyomorvérzést. A növényt használják torokfájásra is. Az ördögharaptafű hatóanyagai: csersavak, keserűanyagok, szkabiozid-glikozid, szaponin, és különböző baktériumölő anyagok.

Aranyér esetén tilos fogyasztani:

Nagyobb mennyiségben finomított szénhidrátokat tartalmazó ételeket, táplálékkiegészítőket, paprikás, csípős, fűszeres ételeket.